29. (huszonkilencedik) lecke 29 huszonkilenc

 

Ismétlés Recapitulare

 

1. Verbul

Am trecut deja în revistă aproape toate formele modale și temporale ale verbului maghiar. Iată trei exemple de verbe regulate de tipurile cele mai frecvente, cu variante de desinențe în funcție de cerințele armoniei vocalice:

Forme simple:

vár „a aștepta”

kér „a cere”

tör „a sparge”

Conj. nedef.

Conj. def.

Conj. nedef.

Conj. def.

Conj. nedef.

Conj. def.

Indicativ prezent

várok

vársz

vár

várunk

vártok

várnak

várom

várod

várja

várjuk

várjátok

várják

várlak

kérek

kérsz

kér

kérünk

kértek

kérnek

kérem

kéred

kéri

kérjük

kéritek

kérik

kérlek

török

törsz

tör

törünk

törtök

törnek

töröm

töröd

töri

törjük

töritek

törik

törlek

Indicativ trecut

vártam

vártál

várt

vártunk

vártatok

vártak

vártam

vártad

várta

vártuk

vártátok

várták

vártalak

kértem

kértél

kért

kértünk

kértetek

kértek

kértem

kérted

kérte

kértük

kértétek

kérték

kértelek

törtem

törtél

tört

törtünk

törtetek

törtek

törtem

törted

törte

törtük

törtétek

törték

törtelek

Imperativ-conjunctiv

várjak

várj(ál)

várjon

várjunk

várjatok

várjanak

 

várjam

vár(ja)d

várja

várjuk

várjátok

várják

várjalak

kérjek

kérj(él)

kérjen

kérjünk

kérjetek

kérjenek

kérjem

kér(je)d

kérje

kérjük

kérjétek

kérjék

kérjelek

törjek

törj(él)

törjön

törjünk

törjetek

törjenek

törjem

tör(je)d

törje

törjük

törjétek

törjék

törjelek

Condițional prezent

várnék

várnál

várna

várnánk

várnátok

várnának

 

várnám

várnád

várná

várnánk

várnátok

várnák

várnálak

kérnék

kérnél

kérne

kérnénk

kérnétek

kérnének

kérném

kérnéd

kérné

kérnénk

kérnétek

kérnék

kérnélek

törnék

törnél

törne

törnénk

törnétek

törnének

törném

törnéd

törné

törnénk

törnétek

törnék

törnélek

Infinitiv

várni

kérni

törni

Participiu prezent

váró

kérő

törő

Participiu trecut

várt

kért

tört

Gerunziu

várva

kérve

törve

Forme compuse:

Indicativ viitor

Verbul cu sens deplin

Verbul auxiliar

Conj. nedef.

Conj. def.

várni

kérni

törni

fogok

fogsz

fog

fogunk

fogtok

fognak

fogom

fogod

fogja

fogjuk

fogjátok

fogják

foglak

Condițional trecut

Verbul cu sens deplin

Auxiliarul

C. n.

C. d.

C. n.

C. d.

C. n.

C. d.

vártam

vártál

várt

vártunk

vártatok

vártak

vártam

vártad

várta

vártuk

vártátok

várták

vártalak

kértem

kértél

kért

kértünk

kértetek

kértek

kértem

kérted

kérte

kértük

kértétek

kérték

kértelek

törtem

törtél

tört

törtünk

törtetek

törtek

törtem

törted

törte

törtük

törtétek

törték

törtelek

volna

 

2. Prefixe verbale

Ați întâlnit până aici prefixele verbale be- [spre-în-], el- [spre-altundeva-], fel- [spre-sus-], haza- [spre-acasă-], ide- [încoace-], ki- [spre-afară-], kölcsön- [împrumut-], körül- [împrejur-], le- [spre-jos-], meg- (prefix fără sens concret), oda- [încolo-] și vissza- [înapoi-].

 

3. Desinențe de complemente

Majoritatea desinențelor de complemente de loc formează sisteme triple: locul spre care se face o deplasare, locul unde are loc o acțiune și locul de la care se face o deplasare.

Natura locului

Întrebări

hova? „încotro?”

hol? „unde?”

honnan? „de unde?”

interior

-ba/-be „în”
a házba „în casă”
(spre interiorul ei)

-ban/-ben „în”
a házban „în casă”
(în interiorul ei)

-ból/-ből „din”
a házból „din casă”
(din interiorul ei)

suprafață

-ra/-re „pe”
a házra „pe casă”
(spre acoperișul ei)

-n/-on/-en/-ön „pe”
a házon „pe casă”
(pe acoperișul ei)

-ról/-ről „de pe”
a házról „de pe casă”
(de pe acoperișul ei)

apropiere

-hoz/-hez/-höz „la”
a házhoz „la casă”
(spre locul din apropierea ei)

-nál/-nél „la”
a háznál „la casă”
(în apropierea ei)

-tól/-től „de la”
a háztól „de la casă”
(de la locul din apropierea ei)

Majoritatea desinențelor au, pe lângă un sens principal, și sensuri suplimentare. Astfel, o desinență ce formează un anume complement circumstanțial poate să formeze complemente indirecte sau circumstanțiale de altă natură. De exemplu, desinența -ról/-ről, al cărei sens principal este „de pe (o suprafață)”, poate însemna și „despre”: Lejön a házról „Coboară de pe casă”, dar Beszél a házról „Vorbește despre casă”. Alte exemple: Kicsomagolom a könyvet a papírból „Despachetez cartea din hârtie”, dar A könyv jó papírból van „Cartea este făcută din hârtie bună”; A háznál van kutya „Este câine la / pe lângă casă”, dar A fa magasabb a háznál „Copacul este mai înalt decât casa”.

 

4. Exprimarea posesiei

Studiind lecția 25, ați făcut cunoștință cu pronumele posesive, un mijloc în plus pentru a exprima posesia. Prin urmare, aceasta se poate exprima prin:

  • posesorul fără desinență + posedatul cu sufixul personal posesiv specific: az asszony gyereke „copilul femeii” (literal, „femeia copil său”);
  • posesorul de desinența -nak/-nek + verbul van „a fi” + posedatul cu sufixul personal posesiv specific: Az asszonynak van gyereke „Femeia are copil” (litera, „La femeia este copil său”);
  • posedatul fără sufix + posesorul cu sufixul (verbul van fiind omis): A gyerek az asszonyé „Copilul este al femeii”;
  • posedatul fără sufix + pronume posesiv: A gyerek az enyém „Copilul este al meu”. Pronumele posesive de persoana a III-a pot înlocui posesorul exprimat prin substantiv cu sufixul : A gyerek az asszonyé „Copilul este al femeii” → A gyerek az övé „Copilul este al său”.

 

5. Gradele de comparație

Pozitiv:

kíváncsi „curios”

Comparativ:

kíváncsibb (, mint …) „mai curios (decât …)”

Superlativ:

a legkíváncsibb [a(z) … közül] „cel mai curios (dintre …)”

 

Gyakorlatok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Akasztófajáték (Pentru a-l accesa, aveți nevoie de un program de decomprimare. După ce ați făcut clic pe legătură, alegeți „Deschide”, apoi deschideți folderul care apare, și în final deschideți fișierul „index”.)

Kirándulás (Același procedeu ca la jocul precedent.)



Pagina principală: curs online de limba maghiară | Lecţii




Comentarii şi întrebări